Jabberwocky
‘Twas brillig, and the slithy toves
Did gyre and gimble in the wabe;
All mimsy were the borogoves,
And the mome raths outgrabe.
“Beware the Jabberwock, my son!
The jaws that bite, the claws that catch!
Beware the Jubjub bird, and shun
The frumious Bandersnatch!”
He took his vorpal sword in hand:
Long time the manxome foe he sought—
So rested he by the Tumtum tree,
And stood awhile in thought.
And as in uffish thought he stood,
The Jabberwock, with eyes of flame,
Came whiffling through the tulgey wood,
And burbled as it came!
One, two! One, two! and through and through
The vorpal blade went snicker-snack!
He left it dead, and with its head
He went galumphing back.
“And hast thou slain the Jabberwock?
Come to my arms, my beamish boy!
O frabjous day! Callooh! Callay!”
He chortled in his joy.
‘Twas brillig, and the slithy toves
Did gyre and gimble in the wabe;
All mimsy were the borogoves,
And the mome raths outgrabe.
A GRUFFACSÓR (Tótfalusi István fordítása)
Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.
“Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!”
Kapta döfke kardját a smorc,
rég csűszte már a nyúf vadat –
megállt a vén plakány tövén
a tamtam-lomb alatt.
Állt felhergült eszmék között,
s ím Gruffacsór – a szeme láng –
hussongva és mortyogva jött
a kuszmadt fák iránt.
Egy! Kettő! Egy! Kettő! – csihant
a döfke penge nyisz-nyasza!
Metélte szét, kapta fejét
s diadalgott haza.
“Hát megölted a Gruffacsórt?
Keblemre, fürgeteg fiam!
Dicshedj soká! Hujhé, hurrá!”
s csuklantott boldogan.
Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.
SZAJKÓHUKKY (Weöres Sándor fordítása)
Volt egy brillős, a csuszbugó
Gimbelt és gált távlengibe,
Minden mimicre purrogó,
Mómája ingibe.
“Vigyázz, jön Szajkóhukk, fiam!
Foga maró, karma furó!
Ügyelj, Csapcsip madár zuhan
S a brunkós Bromboló!”
Markában nyüsztő penge reng,
Elrágdos minden manxomot.
A tamtam-fánál megpihent,
Mély gondjába rogyott.
Állt fergető eszmék körén,
S jött Szajkóhukk, nézése láng,
Nagy káka-törzsek erdején
Bugyborékolva ráng.
Bal, jobb! Bal, jobb! És át meg át
Nyüsztő penge nyekdes, nyikol,
Fejét veszi, máris viszi,
S eldiadalogol.
” Szajkóhukk már nem él, fiam?
Karomba, lándzsás pöszöröm!
Dicsdús nap, ó! Jahé! Jahó!”
Csuklorkant az öröm.
Volt egy brillős, a csuszbugó
Gimbelt és gált távlengibe,
Minden mimicre purrogó,
Mómája ingibe.
HERGENYÖRCIÁD (Varró Dániel fordítása)
Kotyvalla már, s a nyéren ucc
Izsegtek krákos nyágerok.
Nyöszölt a csámborult mumuc,
S a bordacs bávadott.
„A Hergenyörc elől kibújj!
Állkapcsa csattog, karma ránt!
Kerüld a Dzsubdzsubot, fiú,
S a vérbősz Marmaránt!”
Vevé az öldökös vasat:
Rég űzte rémhedt ellenét –
Megállt a Dumdum fák alatt,
S mélázva elhenyélt.
S mig ott henyélt ühötten ő,
A Hergenyörc, a szeme öl,
Bihálva csörtetett elő
Az éjlő sűrüből.
No rajta hát! És vágva vág,
Cikkant az öldökös gyilok.
Folyott a vér, fejét vevé,
S elüdvrivallagott.
„Hát porba hullt a Hergenyörc?
Karomba fényes egy fiam!
Dínomnap, ó! Lihej-lihó!”
Fölhikkantott vigan.
Kotyvalla már, s a nyéren ucc
Izsegtek krákos nyágerok.
Nyöszölt a csámborult mumuc,
S a bordacs bávadott.
Rodney Matthews
VARTARJÚ (Jónai Zs Balázs fordítása)
Rostan már, a nyulkony potyok
Förtek és jurtak a pórán,
Gyitván az összes gondacsok,
Orpolt orva a brány.
„Rejtezz fiam, jön Vartarjú,
Szétharap és karmába zár!
Csitcsat madár repdes, lapulj,
Itt a brősz Borzadár!”
„Rejtezz fiam, jön Vartarjú,
Szétharap és karmába zár!
Csitcsat madár repdes, lapulj,
Itt a brősz Borzadár!”
Kezében kivont nyeszlő kard,
Hogy vágja a férmes ellent –
Tamfa alatt pihenőt tart,
Gondra választ leljen.
Ezen helyen állt ő lázva,
S jött Vartarjú – tüzes szemek –
Remély erdőből suhanva,
Morgva érkezett meg.
Egy-két, egy-két, ekképpen tép
A nyeszlő kard nyöször-nyasza,
A lét így múl, a fej lehull,
S diadallag vissza.
„Te ölted meg a Vartarjút?
Hadd ölellek vidorc fiam!
Megdicsültél! Juhé, juhú!”
S horcognak boldogan.
Rostan már, a nyulkony potyok
Förtek és jurtak a pórán,
Gyitván az összes gondacsok,
Orpolt olva a brány.
A következő fordítások a “HEFFALUMPS, TWINKLING BATS, MOME RATHS. READING AND TRANSLATING NONSENSE LITERATURE” című (SZTE, IEAS) szemináriumomra készültek. A szövegeket a hallgatók hozzájárulásával közlöm.
SÁRKÁRMÁNY (Sásdi Máté Endre fordítása)
Nécsora óráján, a lágykás fugyorzok
Pörtyögtek s furtyogtak a nazrába;
Nyomlós volt mind a rottyvarjok
S honvészve ordácsolt a macárva.
„Fiú, a Sárkármányt kerüld!
Foga mar és karma fog!
Keskeselyűt féld és ódzakodj,
Ha a Nyíromák durcalog!”
Kézbe vette vénylő kardját;
S naphosszat űzte a csományos vadat –
A Türümfa árnyában megállt
Hol mélyesen magába rosakadt.
Ahogy állt ott töttymetten ő,
A tűzpiros szemű Sárkármány
Sipítva suttyant a flöppedt fák közt’ elő,
Bömögve-zordítva járván!
Sitty-sutty! Sitty-sutty! Tüstént s nem hébe
A vénylő penge süvöltött nyírdalva!
A rémnek vége, feje metélve,
Hősedelmest ballagott haza.
„S a Sárkármányt hát levágtad?
Jer karomba, vidorzó fiam!
Ó dícsérmes nap! Jahú! Jahé!”
Csuldokolta vígan.
Nécsora óráján, a lágykás fugyorzok
Pörtyögtek s furtyogtak a nazrába;
Nyomlós volt mind a rottyvarjok
S honvészve ordácsolt a macárva.
A Ragykarvaly (Pató Diána fordítása)
Pirkulla már, sálkos langyók
pörcsögtek és gúgtak a pázsott,
belyhegtek mind a vagtyúk,
míg a mütty röf parázslott.
Őrizkedj, ha közelg a ragykarvaly!
Foga hasít, a mancsa prés!
Védd magad Bubótól, ő is ha jő,
meg az irtó Hárcsarém!
Rántódik kése, a véröntő,
nekivág nyesni, mintha rég’,
majd delel dam-dum fa mögött,
szenyél, míg végleg útra kél.
Így lihhengett és ült ott ő,
ám Ragykarvaly kibújt az erdőből,
gombolygott, a berken át tört
Sríkolt, nyákolt, pergődött.
Csitt-csatt, csatt-csitt! Csöngött
és pöngött a véröntő!
Nyaffant, nyiffant, porba hullt
a lény, feje nyargal már haza.
„Hát kimúltad a Ragykarvalyt?
Keblemre, örvendes fiam!
Mily’ sugár nap ez! Hihí, hohó!”
Így szeppengett vígan.
Pirkulla már, sálkos langyók
pörcsögtek és gúgtak a pázsott,
belyhegtek mind a vagtyúk,
míg a mütty röf parázslott.
Dargdó (Gera Árpád fordítása)
Itten-ottan egy Taranló,
Csisszent és plöccsent ehunnide,
Összes mímőc és Kerberó,
Szlösszent fertőn eblibe.
“Óvakodj a Dargdótól édes fiam!
Harapása éles, karma elragad!
Keleplő szárnyal, lapulj vígan
Megjött a bőszes Bárgyafagy!”
Itten állt és miközben várt,
A Dargdó – parázsló szemekkel –
Feneketlen erdőből suhant át,
Hörgő hangon brekekkel.
Egy-kettő, egy-kettő, kereszt s kasul,
Vagdalt vágdosott a Nyiszákos,
Bestia fejét lehullajtván vadul,
Dalolván tért haza a diadallamos.
“Megmakkant hát a Dargdó?
Borulj kebelemre vitéz fiam!
Férfivé lettél, Juhé, Jahó!”
Csuklon hökkent boldogan
Itten-ottan egy Taranló,
Csisszent és plöccsent ehunnide,
Összes mímőc és Kerberó,
Szlösszent fertőn eblibe.
A Cserfevukker (Homoki-Szabó Rita fordítása)
Volt vecsernegy, s nyiszgága gyikoz
Görgtek és fúrojogtak a napódomon;
Mind a fcsaragány sánikos,
S a perkány hapbogotyott.
“Fiú, a Cserfevukktól óvakodj!
Maró állkapocs és karom!
Kerüld el a Zsobzsobot
A düshögő Bántoront!”
Markába vevő szóland vasát:
Rég kutata rémhes ellenfélt –
No megfeküdt ő a Tam-Tam fa alá,
S így gondolatiba elmerülé.
S ‘hogy uffogondban állott,
A Cserfevukk, tekintet lángban,
Suvallva jő a sűrüs ágon,
Zajos mormogással!
Egy-két! Egy-két! Tova-tova
A szóland vas csak csettegett!
Ott is volt az holtan, fejletoltan
Ő meg visszapeckegett.
“S a Cserfevukk meghala?
Kebelemre, boldogló fiú!
Ó ragcsodált nap! Hahú! Haha!”
Így örömdanúlt.
Volt vecsernegy, s nyiszgága gyikoz
Görgtek és fúrojogtak a napódomon;
Mind a fcsaragány sánikos,
S a perkány hapbogotyott.
Grimánycéria (Sallai Renátó fordítása)
Furzsant már s a nyinyka csavaszok
Förgentek s furgantak a dzsombonán.
Míg állnak csak a ványlott kesegájok
S a szürkemorz szalad sikordván.
Messze féld a Grimánycért fiam!
Pofája szorít, karma bezár!
A mérgengő rágcsattól is riadj,
S kerüld jól el a csuppadárt!
Megfogta hát sungó kardját
Az ellen mit félmesen keresett.
Megpihent egy dobfa partján
És gondolmányába belesett.
Ahogy állt ott nyerkedt eszében
Jött a Grimánycér a sűtét erdőn át,
Tűz világított a szemében
Nagyra tátva békergő torkát.
Hiss-huss hiss huss, és át és vág!
Arany néki minden nyissza!
Holtan hever s immár nem rág,
A fiú egy fejjel diadalgolt vissza.
Hát ledöfted a Grimánycért?!
Gyere gyere, hisz ragyogsz, gyerek!
Gyönyörlatos nap ez! Éljen, hurrá!
Ünnepelt kuncorkolva az öreg.
Furzsant már s a nyinyka csavaszok
Förgentek s furgantak a dzsombonán.
Míg állnak csak a ványlott kesegájok
S a szürkemorz szalad sikordván.
Humpty Dumpty, the Eggman Alice encounters in Looking Glass Land, decodes some of the words’ meanings as a self appointed (mock)language philosopher, while further explanations facilitating (mis)comprehension are provided sporadically in Carroll’s paratexts.
Bandersnatch: A swift moving creature with snapping jaws, capable of extending its neck. An archaic word for a ‘leader’, →an animal that hunts the leader of a group.
Beamish: Radiantly beaming, happy, cheerful.
Borogove: HD: a thin, mop-like, shabby-looking bird with feathers sticking out all round, LC: Parrot, no wings, beaks turned up, made their nests under sun-dials and lived on veal.
Brillig: HD: four o’clock in the afternoon, the time when you begin broiling things for dinner
Burbled: ‘bleat’+ ‘murmur’ + ‘warble’
Chortled: ‘chuckle’ and ‘snort’.
Frabjous: fair, fabulous, joyous.
Frumious: “fuming” and “furious”.
Galumphing: ‘gallop’ and ‘triumphant’.
Gimble: HD:”to make holes like a gimlet”
Gyre: go round and round like a gyroscope.” a circular or spiral motion or form; to scratch like a dog
Jubjub bird: ‘A desperate bird that lives in perpetual passion’, the call of the bird resembling the sound “jub, jub”
Manxome: ‘fearsome’; “manly” and “buxom”
Mimsy: HD: ‘flimsy and miserable’
Mome rath: HD: “A ‘rath’ is a sort of green pig: but ‘mome” I’m not certain about. I think it’s short for ‘from home’, meaning that they’d lost their way”. LC:”a species of Badger [which] had smooth white hair, long hind legs, and short horns like a stag [and] lived chiefly on cheese”
Outgrabe: HD: sg between bellowing and whistling, with a kind of sneeze in the middle” see the old verb to ‘grike’ or ‘shrike’, which derived ‘shriek’ and ‘creak’ and hence ‘squeak’
Slithy: HD: ” ‘lithe and slimy’. “smooth and active”
Snicker-snack: a large knife, the snickersnee?
Tove: HD: something like badgers, they’re something like lizards, and they’re something like corkscrews. […] Also they make their nests under sun-dials, also they live on cheese.
Tulgey: thick, dense, dark.
Uffish: a state of mind when the voice is gruffish, the manner roughish, and the temper huffish
Vorpal: letters alternately from “verbal” and “gospel”
Wabe: “The grass plot around a sundial”, called a ‘wa-be’ because it “goes a long way before it, and a long way behind it”. LC: “the side of a hill (from its being soaked by rain)”.
FORDÍTÁSELMÉLET: ESSAYS ON TRANSLATING THE JABBERWOCKY
Sundmark, Björn. “Some Uffish Thoughts on Swedish Translations of Jabberwocky.” European Journal of Humour Research. 2017. 5.3. 43-56.
FILM/ANIMÁCIÓ
Tim Burton. Alice in Wonderland, 2010. Johnny Depp as the Mad Hatter.
Jan Svankmajer. Jabberwocky. 1971.
Szajkóhukky. Uzoni Geraldine vizsgafilmje, Illyés Művészeti Akadémia, 2012 Vers: Weöres Sándor Előadja: Kárpáti Denise
~BARBARA PALVIN~ ASMR Soft Story Telling | Whisper Models.com
István Horkay. Szajkóhukky/ Jabberwocky Variations. Videó animáció fantázia. 2011.
Erutan. Jabberwocky
1947 demo to “The Jabberwocky Song” written for Disney’s Alice in Wonderland.
ILLUSZTRÁCIÓK
