Magyar nyelvű szakirodalom: Lewis Carroll, Alice, nonszensz

Bíró Zsuzsa. “Angolszász furcsaságok.“Liget Műhely. 2003.03.28.

Bold_Boy. “Ópiumfüstben fürdő gyerekek –Lewis Carroll kalandjai a popkultúrában.” KönyvesBlog. 2010. Szeptember. 10.

Bollobás Enikő. „Utószó.” Lewis Carroll. Sylvie és Bruno. A Történet vége. Budapest: Noran, 2010. 347-356.

Bókay, Antal. “Alice analízisben. Lewis Carroll gyermekei és a pszichoanalízis.” Lélekelemzés. 2013/2. VIII.1. 347-370.

Bókay Antal. „Dekonstrukció és filológia. Egy ironikus visszafordulás elméleti hátteréről” Literature. 202/3. 263-275.

Brassai. “Lewis Carroll, a fényképész.” Nagyvilág. 1988. 33. 1. 49-58.

Czapáry Veronika, „A tükör túloldalán: Alice, Cixous, Irigaray.” Magyar Lettre Internationale. 2010 ősz.

Csuhai. „A Cheshire-i Macskát kergetve.” I-K-Sz. 2017.03.01.

Deczki Sarolta. „Alice a Kihaénnem téren, avagy a hatalom problémája a kortárs irodalomban.” 

Gergely Ágnes, “Pompóné avagy a nonszensz költészet avagy egy interdiszciplináris képződmény mint a létstruktúra metadiegetikus paradigmája.” Nagyvilág. 1998. 3-4. 257-269.

Hercsel Adél. „Aliz túl a Maszat-hegyen.” Litera. 2010.04.28.

Hetényi Zsuzsa. „A Carroll Carroll-minta” Jelenkor 2014. 57.10. 1116.o.

Józan, Ildikó. “Nyelvek poétikája. Alice, Évike, Kosztolányi meg a szakirodalom és a fordítás.” Filológiai Közlöny. 56:3. 2010. 213-238.

Kappanyos András. Bajuszbögre, lefordítatlan. Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer. MAT doktori értekezés, 2013.

Kappanyos András: “”Csarnak, patrác, csereb” Szolláth Dávid beszélgetsée a műfordítás kultúratudományi vizsgálatáról.” Jelenkor. 2016. 59/10. 1035.o.

Kappanyos András. “A gyermeki olvasat avagy  félrehallás poétikai jelentősége.” Irodalomtörténeti Közlemények.  1995. 99/1.

Kappanyos András. “A műfordítás mint extrém sport: Évike Tündérországban.” Studia Litteraria. 2018.10. 111-130.

Kappanyos András és Sereg Mariann. “Fordítható-e a paródia?” Docendo discimus. Szerk. Huszti Tímea. Miskolci Tudományegyetem, 2013.

Kádár Judit. „Alice, Gruffacsőr és a többiek – Lewis Carroll halhatatlan öröksége.” Magyar Narancs. 2010/9. (03.04)

Kérchy Anna. „Csalóka Csodaország. A képzelet korlátai és a gyermeki fantázia metafantáziája Terry Gilliam Dagályország című filmjében.” Apertúra, 2015 tavasz-nyár.

Kérchy Anna. “Lolita, a kishúgunk!? A kislány test ábrázolhatatlanságáról női szemmel.” TNT Ef. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris E-Folyóirat.  2015. 5.1. 189-213.

Kérchy Anna. “A nonszensz poétikája és politikája” Studia Litteraria 2016/3-4.

Kérchy Anna. “Lewis Carroll.” HUHI. Az angol irodalom története magyar nyelven. HUHI fejezet

Kocsis Katalin. „Lewis Carroll Alice Csodaországban. Egy nonszensz regény.” Palimpszeszt. 2005. 23 szám.

Lencsés Ákos. „Begubanc-kigubanc: Carroll, Lewis: Gubancmese.” Élet és Tudomány. 2012. 67:(9) 275.

Lénárd Sándor. 326-327. Völgy a Világ Végén s más történetek. Válogatta és sajtó alá rendezte Szerb Antalné. 1973. 326-327.

Mann Lajos. „Lewis Carroll és a Snyárk.” Irodalmi Jelen. 2006. Szept. VI/59. 6.

M. M. (Medve, Miklós) “A százéves Lewis Carroll.” Korunk, 1932. III. Március. 222-223.

Molnár Bernadett. “Weöres Sándor Barbár dala.” SZTE. JGYPTK. Alkalmazott Nyelvészet tsz, 1999.

Mudriczki, Judit. “A prózába ékelt versfordítás alakváltozatai: Az éneklő teknős Aliz csodaországában” In: Boros Oszkár, Horváth Kornélia, Osztroluczky Sarolta (szerk.) “…kettős, egymást tükröző világban”: Poétikai formációk a késő- és posztmodern magyar lírában. Budapest: Gondolat, 2015. 145-154.

Mudriczki Judit. “A fordító kalandjai Aliz Csodaországában: Beszélgetés Szilágyi Anikóval.” Credo. Evangélikus Műhely. 4: 66-68. (2014)

Nádasdy Ádám. “Alice Csodaországban és a tükör másik oldalán.” Csodaceruza. 2010. Július 21.

Szegi Enikő. „Utószó. Mi a különbség a holló meg az íróasztal között?” In Lewis Carroll. Évike tündérországban. Kosztolányi Dezső fordítása. Budapest: Napkút, 2013. 107-110.

Szécsi Noémi. „A Lewis Carroll-Mítosz”. Halcsontos Fűző. A 19. Század Magánélete. 2013.11.27.

Szilágyi Anikó. „Az Aliz kalandjai Csodaországban magyar fordításáról” Everytype.com 2013.

Takács Ferenc. „Dingidungi? Undi Dundi?” Mozgóvilág Online. 2010/ 40.

Tamás Ildikó. „’Balanga janegol’ Gondolatok a nonszensz irodalomról” Napút. 2014/ XVI. 85-91.

Tamás Ildikó. “A nonszensz kutatásának lehetséges irányai a lírai népköltészetben. A számi példa.” In: Fancsaly Éva, B. Székely Gábor, szerk. Obi-ugor és szamojéd kutatások, magyar őstörténet: Hajdú Péter és Schmidt Éva emlékkonferencia 2012. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2013. pp. 228-255.

Tamás Ildikó. „Halandzsa (nonszensz) a folklórban. Szövegkonstrukciós és -de(kon)strukciós megoldások nyelven innen és túl.” ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE XXX.: 321-359. (2013)

Varró Dániellel beszélgetés. “A költő náthás, de nem ismeretlen.” Várad 2013. 09.

Vékony Zsolt. “Mégis hogyan keveredhetett Évike Tündérországba?” Magyar Nemzet. 2017. dec. 5.

NONSZENSZ, MŰFORDÍTÁS

Elekes Dóra. “A gyerekek is szeretik a jó szövegeket, jó mondatokat.” Beszélgetés Varró Zsuzsával, az Aliz kalandjai Csodaországban és A tükör másik oldalán fordítójával. Meseutca. 2011. 12.13.

Kálmán C György. “Többnyelvűség és fordítás” 2000. 2008.5.

Kosztolányi Dezső. “Kosztolányi. Ábécé a fordításról és ferdítésről” Ábécé. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Illyés Gyula. Budapest: Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt, 1942. 184-191.

Tóth József. “Egy fura vers margójára: Gruffacsór” Irodalomtanulás.hu