A h\u00e1z el\u0151tt egy lombos fa \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban ter\u00edtett asztal \u00e1llt, a husv\u00e9ti ny\u00fal \u00e9s a kalaposmester \u00e9ppen te\u00e1ztak. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck egy mormota \u00fclt, aki m\u00e9lyen aludt. A m\u00e1sik kett\u0151 p\u00e1rn\u00e1nak haszn\u00e1lta, k\u00f6ny\u00f6k\u00fckkel r\u00e1t\u00e1maszkodtak \u00e9s a feje f\u00f6l\u00f6tt besz\u00e9lgettek egym\u00e1ssal.\u00a0 — Ez nagyon k\u00e9nyelmetlen lehet a mormot\u00e1nak, — gondolta Alisz, — de j\u00f3, hogy alszik, mert \u00edgy legal\u00e1bb nem nagyon b\u00e1nja.<\/p>\n
Az asztal nagyon hossz\u00fa volt, \u0151k h\u00e1rman azonban az egyik sarkon szorongtak. — Nincs hely! Nincs hely! — ki\u00e1ltott\u00e1k, mikor Aliszt k\u00f6zeledni l\u00e1tt\u00e1k. — De hiszen itt nagyon is sok hely van! — mondta Alisz m\u00e9ltatlankodva \u00e9s le\u00fclt az asztal v\u00e9g\u00e9n egy nagy karossz\u00e9kbe.<\/p>\n
— Parancsolj tal\u00e1n egy kis bort, — b\u00e1tor\u00edtotta a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
Alisz v\u00e9gign\u00e9zett az asztalon, de azon nem volt semmi m\u00e1s, csak tea. — \u00c9n sehol se l\u00e1tok itt bort, — mondotta.<\/p>\n
— Nincs is, — sz\u00f3lt a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
— Akkor nagyon udvariatlan mag\u00e1t\u00f3l, hogy k\u00edn\u00e1lt vele, — felelte Alisz m\u00e9rgesen.<\/p>\n
— T\u0151led pedig nagyon udvariatlan volt, hogy le\u00fclt\u00e9l az asztalunkhoz, an\u00e9lk\u00fcl, hogy megh\u00edvtunk volna, — mondta a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
— Nem tudtam, hogy ez a maguk asztala. Itt j\u00f3val t\u00f6bb mint h\u00e1romra van ter\u00edtve.<\/p>\n
— Mi\u00e9rt nem v\u00e1gatod le a hajadat? — k\u00e9rdezte a kalaposmester, aki eg\u00e9sz id\u0151 alatt nagy figyelemmel n\u00e9zte Aliszt \u00e9s ez volt az els\u0151 megjegyz\u00e9se.<\/p>\n
— Maga meg tanulja meg, hogy nem illik szem\u00e9lyeskedni! – sz\u00f3lt r\u00e1 Alisz szigor\u00faan. — Ez nagy neveletlens\u00e9g!<\/p>\n
A kalaposmester t\u00e1gra meresztette a szem\u00e9t ennek hallat\u00e1ra, de csak ennyit mondott: — Mi\u00e9rt olyan a holl\u00f3, mint egy \u00edr\u00f3asztal?<\/p>\n
–No v\u00e9gre valami mulats\u00e1gos dolog, — gondolta Alisz. — Nagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k, hogy kital\u00e1l\u00f3sdit fogunk j\u00e1tszani. — Azt hiszem erre a k\u00e9rd\u00e9sre meg tudn\u00e9k felelni, — tette hozz\u00e1 hangosan.<\/p>\n
— Igaz\u00e1n azt hiszed, hogy meg tudn\u00e1l felelni r\u00e1? — k\u00e9rdezte a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
— Igen, azt hiszem.<\/p>\n
— H\u00e1t akkor mondd meg, mit gondolsz, — folytatta a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
— Hiszen \u00fagyis azt teszem, — felelte Alisz. — Legal\u00e1bb is mindig azt gondolom, amit mondok \u00e9s ez ugyanaz.<\/p>\n
— De bizony nem ugyanaz, — v\u00e1gott k\u00f6zbe a kalaposmester. — Ennyi joggal mindj\u00e1rt azt is mondhatn\u00e1d, hogy ha azt mondom: \u00e9n l\u00e1tom, amit eszem, az ugyanaz, mintha azt mondan\u00e1m, \u00e9n eszem, amit l\u00e1tok.<\/p>\n
— S\u0151t azt is mondhatn\u00e1d, — tette hozz\u00e1 a husv\u00e9ti ny\u00fal, — hogy ha azt mondom, \u00e9n szeretem, amit kapok, az ugyanaz, mintha azt mondan\u00e1m, \u00e9n kapom, amit szeretek.<\/p>\n
— S\u0151t azt is mondhatn\u00e1d, — tette hozz\u00e1 a mormota, aki \u00e1lm\u00e1ban besz\u00e9lt, — hogy ha azt mondom, \u00e9n l\u00e9legzem, mikor alszom, az ugyanaz, mintha azt mondan\u00e1m, \u00e9n alszom, amikor l\u00e9legzem.<\/p>\n
— Ten\u00e1lad csakugyan ugyanaz, — mondta neki a kalaposmester. A besz\u00e9lget\u00e9s evvel elakadt, \u00e9s a t\u00e1rsas\u00e1g cs\u00f6ndben \u00fclt egy darabig. Alisz ezalatt azon gondolkodott, hogy vajjon mi\u00e9rt olyan a holl\u00f3 mint egy \u00edr\u00f3asztal, de nem tudott r\u00e1j\u00f6nni.<\/p>\n
A kalaposmester t\u00f6rte meg a cs\u00f6ndet:<\/p>\n
— H\u00e1nyadika van ma? — k\u00e9rdezte Alisz fel\u00e9 fordulva. Evvel kivette az \u00f3r\u00e1j\u00e1t a zseb\u00e9b\u0151l, majd bossz\u00fasan r\u00e1zogatni kezdte \u00e9s a f\u00fcl\u00e9hez tartotta.<\/p>\n
Alisz gondolkozott egy keveset \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt: — Negyedike.<\/p>\n
— K\u00e9t napot k\u00e9sik, — s\u00f3hajtott a kalaposmester. — De \u00e9n mondtam mindj\u00e1rt, hogy vaj nem haszn\u00e1l az \u00f3r\u00e1nak — tette hozz\u00e1 \u00e9s d\u00fch\u00f6sen n\u00e9zett a husv\u00e9ti ny\u00falra.<\/p>\n
— Pedig a legfinomabb vajat vett\u00fck hozz\u00e1, — v\u00e1laszolta szel\u00edden a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
— J\u00f3, j\u00f3, de biztosan n\u00e9h\u00e1ny morzsa ker\u00fclt bel\u00e9, –duzzogott tov\u00e1bb a kalaposmester. — Nem lett volna szabad a keny\u00e9rk\u00e9ssel az \u00f3r\u00e1ra kenni.<\/p>\n
A husv\u00e9ti ny\u00fal kivette az \u00f3r\u00e1t a kalaposmester kez\u00e9b\u0151l \u00e9s s\u00f6t\u00e9t arccal n\u00e9zegette. Azut\u00e1n belem\u00e1rtotta a te\u00e1j\u00e1ba \u00e9s \u00fajra szem\u00fcgyre vette. De most sem tudott m\u00e1st mondani, mint aze l\u0151bb: — A legf\u00ednomabb vajat vett\u00fck hozz\u00e1.<\/p>\n
Alisz a husv\u00e9ti ny\u00fal v\u00e1lla f\u00f6l\u00f6tt k\u00edv\u00e1ncsi tekintetet vetett az \u00f3r\u00e1ra.<\/p>\n
— Ez azt\u00e1n a furcsa \u00f3ra! — ki\u00e1ltotta. — Azt mutatja, hogy h\u00e1nyadika van, \u00e9s nem azt, hogy h\u00e1ny \u00f3ra van!<\/p>\n
— Mi\u00e9rt mutatn\u00e1 azt, hogy h\u00e1ny \u00f3ra van? — mormogta a kalaposmester. — A te \u00f3r\u00e1d tal\u00e1n azt mutatja, hogy melyik \u00e9v van?<\/p>\n
— Ennek nem volna semmi \u00e9rtelme, — vil\u00e1gos\u00edtotta fel Alisz szolg\u00e1latk\u00e9szen. — Nagyon sok\u00e1ig van egy \u00e9s ugyanaz az \u00e9v.<\/p>\n
— No l\u00e1tod, — felelte a kalaposmester. — \u00c9pp \u00edgy \u00e1ll a dolog az \u00e9n \u00f3r\u00e1mmal is.<\/p>\n
Aliszt nagyon megzavarta ez a felelet. \u00dagy \u00e9rezte, hogy a kalaposmester megjegyz\u00e9s\u00e9nek nincs semmi \u00e9rtelme, pedig magyarul besz\u00e9lt. — Ezt nem \u00e9rtem, — mondta a lehet\u0151 legudvariasabb hangon.<\/p>\n
— A mormota ujra elaludt, – sz\u00f3lt a kalaposmester \u00e9s egy kis forr\u00f3 te\u00e1t \u00f6nt\u00f6tt az orr\u00e1ra.<\/p>\n
A mormota f\u00f6lriadt, megr\u00e1zta a fej\u00e9t, de a szem\u00e9t nem nyitotta ki. — Helyes, helyes! \u00c9ppen ezt akartam mondani \u00e9n is! — ki\u00e1ltotta<\/p>\n
— Megfejtetted m\u00e1r a tal\u00e1l\u00f3s k\u00e9rd\u00e9st? — k\u00e9rdezte a kalaposmester Aliszt\u00f3l.<\/p>\n
— Nem, — felelte Alisz. — F\u00f6ladom. Mi a megfejt\u00e9s?<\/p>\n
— Halv\u00e1ny fogalmam sincs r\u00f3la, — mondotta a kalaposmester.<\/p>\n
— Nekem sem, — sz\u00f3lt a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
Alisz kimer\u00fclten s\u00f3hajtott f\u00f6l: –Bizony okosabban is felhaszn\u00e1lhatn\u00e1k az idej\u00fcket, minthogy tal\u00e1l\u00f3s k\u00e9rd\u00e9seket adnak f\u00f6l egym\u00e1snak, aminek nincs is megfejt\u00e9s\u00fck.<\/p>\n
— Van is neked fogalmad arr\u00f3l, hogy mi az az Id\u0151! — felelte a kalaposmester.<\/p>\n
— M\u00e1r mi\u00e9rt ne volna? — k\u00e9rdezte Alisz.<\/p>\n
— Mert nincs, — v\u00e1laszolta a kalapos, \u00e9s megvet\u0151en r\u00e1zta a fej\u00e9t. — Biztos vagyok benne, hogy m\u00e9g sohase besz\u00e9lt\u00e9l az id\u0151vel.<\/p>\n
— Besz\u00e9lni m\u00e9g csakugyan nem besz\u00e9ltem vele, de mindig \u00fctn\u00f6m kellett, mikor \u00e9nekelni tanultam.<\/p>\n
— No l\u00e1tod, hogy nem ismered! — sz\u00f3lt a kalaposmester. — Azt hiszed az meg\u00e1ll neked, hogy megverhesd? Bezzeg, ha j\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1gban lenn\u00e9l vele, azt tenn\u00e9 az \u00f3r\u00e1ddal, amit csak akarsz. Tegy\u00fck fel p\u00e9ld\u00e1ul, hogy reggel kilenc \u00f3ra van \u00e9s \u00e9ppen el kell kezdeni tanulni. Csak egy j\u00f3 szt kell s\u00fagnod az Id\u0151nek, h\u00e1t egy szempillant\u00e1s alatt k\u00f6rbe forognak a mutat\u00f3k az \u00f3r\u00e1n, \u00e9s m\u00e1ris f\u00e9lkett\u0151 van, eb\u00e9did\u0151.<\/p>\n
— B\u00e1rcsak m\u00e1r lenne! — s\u00f3hajtotta a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
— Ez csakugyan j\u00f3 volna, — sz\u00f3lt Alisz elgondolkozva. — Vagy tal\u00e1n m\u00e9gse. Nincs most nagy \u00e9tv\u00e1gyam eb\u00e9delni.<\/p>\n
— Egyel\u0151re nincs, –mondta a kalaposmester. — De a kedved\u00e9rt olyan sok\u00e1ig maradna f\u00e9lkett\u0151, ameddig csak akarod.<\/p>\n
— Maga tal\u00e1n olyan j\u00f3 viszonyban van az id\u0151vel? — k\u00e9rdezte Alisz.<\/p>\n
A kalapos szomor\u00faan r\u00e1zta a fej\u00e9t.<\/p>\n
— Nem, nem — v\u00e1laszolta. — \u00d6sszeveszt\u00fcnk egym\u00e1ssal m\u00e9g a mult husv\u00e9tkor, — k\u00f6zvetlen\u00fcl azel\u0151tt, hogy \u0151 megbolondult (te\u00e1skanal\u00e1val a husv\u00e9ti ny\u00falra mutatott). Azon a nagy hangversenyen t\u00f6rt\u00e9nt, amelyet a Sz\u00edvkir\u00e1lyn\u00e9 tisztelet\u00e9re rendeztek, \u00e9s \u00e9nnekem azt a n\u00f3t\u00e1t kellett \u00e9nekelnem, hogy:<\/p>\n
“Jaj, de magas, jaj, de magas ez a vend\u00e9gfogad\u00f3,,
\nVan- e benne, van-e benne tea rummal elad\u00f3!”<\/p>\n
Ismered ezt a n\u00f3t\u00e1t?<\/p>\n
–Ismerek valami ilyesf\u00e9l\u00e9t, — v\u00e1laszolta Alisz.<\/p>\n
— Tudod, azt\u00e1n \u00edgy megy tov\u00e1bb, — \u00e9nekelte a kalaposmester:<\/p>\n
“Ha nincs benne tea rummal elad\u00f3,
\nD\u0171jj\u00f6n \u00f6ssze ez a vend\u00e9gfogad\u00f3!”<\/p>\n
A mormota most megr\u00e1zta a fej\u00e9t \u00e9s elkezdett \u00e1lm\u00e1ban \u00e9nekelni: — Jaj de magas, jaj de magas, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj! — addig nem hagyta abba a jajgat\u00e1st, am\u00edg meg nem cs\u00edpt\u00e9k.<\/p>\n
— De hallgasd csak, mi t\u00f6rt\u00e9nt, — besz\u00e9lte tov\u00e1bb a kalaposmester. — \u00c9ppen befejeztem az els\u0151 str\u00f3f\u00e1t, amikor a Kir\u00e1lyn\u00e9 felpattant a hely\u00e9r\u0151l: — Temp\u00f3gyilkos! Meg\u00f6li az id\u0151m\u00e9rt\u00e9ket! T\u00fcst\u00e9nt v\u00e1gj\u00e1tok le a fej\u00e9t!<\/p>\n
— Milyen rettenetes kegyetlens\u00e9g! — ki\u00e1ltotta Alisz.<\/p>\n
— \u00c9s ett\u0151l kezdve, — tette hozz\u00e1 szomor\u00faan a kalaposmester, — haragszik r\u00e1m az Id\u0151, ami\u00e9rt b\u00e1ntottam a m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Semmit sem tesz meg, amit k\u00e9rek t\u0151le \u00e9s \u00e1lland\u00f3an hat \u00f3ra van.<\/p>\n
Alisznak most vil\u00e1goss\u00e1g gy\u00falt a fej\u00e9ben: — H\u00e1t ez az oka annak, hogy annyi ter\u00edt\u00e9k van itt? — k\u00e9rdezte.<\/p>\n
— Ez bizony, — mondta a kalaposmester \u00e9s s\u00f3hajtott. — Mindig uzsonnaid\u0151 van \u00e9s \u00edgy nem \u00e9r\u00fcnk r\u00e1, hogy elmosogassuk az ed\u00e9nyeket…<\/p>\n
— Teh\u00e1t egy hellyel mindig od\u00e1bb rukkolnak, — eg\u00e9sz\u00edtette ki Alisz.<\/p>\n
— \u00dagy van, mihelyt az egyik ter\u00edt\u00e9k piszkos lesz, — tette hozz\u00e1 a kalaposmester.<\/p>\n
— No \u00e9s mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha megint visszaker\u00fclnek az asztal elej\u00e9re? — k\u00e9rdezte Alisz.<\/p>\n
— Besz\u00e9lj\u00fcnk tal\u00e1n valami m\u00e1sr\u00f3l! — v\u00e1gott k\u00f6zbe a husv\u00e9ti ny\u00fal \u00e9s \u00e1s\u00edtott egyet. — Ez m\u00e1r unalmas. Aj\u00e1nlom, hogy ink\u00e1bb az ifj\u00fa h\u00f6lgy mes\u00e9ljen valamit.<\/p>\n
— \u00c9n nem tudok mes\u00e9lni, — mondta Alisz b\u00e1tortalanul.<\/p>\n
— Akkor mes\u00e9ljen a mormota! — ki\u00e1ltott\u00e1k egyszerre a husv\u00e9ti ny\u00fal \u00e9s a kalaposmester. — \u00c9bredj, mormota! — Evvel k\u00e9t oldalr\u00f3l csipkedni kezdt\u00e9k.<\/p>\n
A mormota \u00e1lmosan nyitotta ki a szem\u00e9t. — Nem aludtam, — mondta rekedt, gy\u00f6nge hangon. — Minden sz\u00f3t hallottam, amit besz\u00e9ltetek, cimbor\u00e1k!<\/p>\n
— Mes\u00e9lj valamit! — sz\u00f3lt a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
— Igen, k\u00e9rem mes\u00e9ljen! — besz\u00e9lte r\u00e1 Alisz.<\/p>\n
— M\u00e9g pedig gyorsan, — tette hozz\u00e1 a kalaposmester. — K\u00fcl\u00f6nben elalszol, miel\u0151tt a v\u00e9g\u00e9re \u00e9rn\u00e9l.<\/p>\n
— Hol volt, hol nem volt, volt egyszer h\u00e1rom n\u0151v\u00e9r, –kezdte nagy sietve a mormota. — \u00dagy h\u00edvt\u00e1k \u0151ket, hogy Erzsi, Lizi \u00e9s B\u00f6zsi. Mindh\u00e1rman egy m\u00e9ly k\u00fat fenek\u00e9n \u00e9ltek.<\/p>\n
— Mib\u0151l \u00e9ltek? — k\u00e9rdezte Alisz, akit mindig nagyon \u00e9rdekeltek az ev\u00e9ssel \u00e9s iv\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek.<\/p>\n
— Szirupb\u00f3l \u00e9ltek, — felelte a mormota, p\u00e1r percnyi gondolkod\u00e1s ut\u00e1n.<\/p>\n
— Ezt m\u00e1r azt\u00e1n nem hiszem, — jegyezte meg Alisz. — Hiszen a sok szirupt\u00f3l megbetegedtek volna.<\/p>\n
— H\u00e1t mondtam \u00e9n, hogy nem? — mondta a mormota. — Betegek is voltak, nagyon betegek.<\/p>\n
A n\u0151v\u00e9rek csod\u00e1latos \u00e9letm\u00f3dja nagy gondolkod\u00f3ba ejtette Aliszt. Sehogyse f\u00e9rt a\u00a0 fej\u00e9be a dolog. — Hogy lehet a k\u00fat fenek\u00e9n sziruphoz jutni? — k\u00e9rdezte.<\/p>\n
A husv\u00e9ti ny\u00fal nagyon komolyan v\u00e1laszolt: — T\u00f6ltsd magadnak t\u00f6bb te\u00e1t.<\/p>\n
— M\u00e9g eddig nem is t\u00f6lt\u00f6ttem semmit, — mondta s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten Alisz. — S \u00edgy h\u00e1t nem t\u00f6lthetek t\u00f6bbet.<\/p>\n
— Mondd ink\u00e1bb, hogy nem t\u00f6lthetsz kevesebbet, — v\u00e1gott k\u00f6zbe a kalaposmester, — semmin\u00e9l t\u00f6bbet t\u00f6lteni nem neh\u00e9z dolog.<\/p>\n
— Senki sem k\u00edv\u00e1ncsi a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re! — mondta Alisz.<\/p>\n
— No, ki szem\u00e9lyeskedik most? — k\u00e9rdezte diadalmasan a kalaposmester.<\/p>\n
Alisz nem tudta, mit v\u00e1laszoljon, ez\u00e9rt vett egy kis te\u00e1t \u00e9s egy darab vajaskenyeret. Azt\u00e1n a mormot\u00e1hoz fordult \u00e9s megism\u00e9telte a k\u00e9rd\u00e9st: — Hogy lehet a k\u00fat fenek\u00e9n sziruphoz jutni?<\/p>\n
A mormota \u00fajra gondolkozott egy-k\u00e9t percig, azt\u00e1n \u00edgy felelt: — Az a k\u00fat egy szirupk\u00fat volt.<\/p>\n
— Olyan nincs! — ki\u00e1ltotta Alisz m\u00e9rgesen, de a kalaposmester \u00e9s a husv\u00e9ti y\u00fal leintett\u00e9k: — Pszt, pszt! — a mormota rosszkedv\u0171en jegyezte meg: — Ha nem tudsz hallgatni, akkor ink\u00e1bb tal\u00e1n te mondd el a t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
— Nem, nem k\u00e9rem, — sz\u00f3lt Alisz nagyon udvariasan,\u00a0 – csak folytassa, nem fogom \u00fajra f\u00e9lbeszak\u00edtani. Tal\u00e1n m\u00e9gis van valahol szirupk\u00fat.<\/p>\n
— Van, van, biztosan van! — sz\u00f3lt m\u00e9ltatlankodva a mormota. Azut\u00e1n \u00edgy folytatta: — A h\u00e1rom kis n\u0151v\u00e9r mindenf\u00e9l\u00e9t tanult, \u00f6sszeadni, kivonni…<\/p>\n
— Mit kivonni?\u00a0 –k\u00e9rdezte Alisz, eg\u00e9szen megfeledkezve \u00edg\u00e9ret\u00e9r\u0151l.<\/p>\n
— Szirupot,\u00a0 — mondta a mormota, ez egyszer minden gondolkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n
— J\u00f3 volna egy tiszta cs\u00e9sze! — szak\u00edtotta f\u00e9lbe a kalaposmester. — Rukkoljunk mindny\u00e1jan egy sz\u00e9kkel arr\u00e9bb.<\/p>\n
Evvel m\u00e1r rukkolt is, hely\u00e9t a mormota foglalta el, a mormota hely\u00e9re a husv\u00e9ti ny\u00fal ker\u00fclt \u00e9s Alisz el\u00e9g kelletlen\u00fcl \u00fclt le a husv\u00e9ti ny\u00fal hely\u00e9re. A kalaposmester volt az egyetlen, akire n\u00e9zve el\u0151ny\u00f6s volt a csere, Alisznak azonban sokkal rosszabb volt a helyzete, mint az el\u0151bb, mivel a husv\u00e9ti ny\u00fal \u00e9ppen akkor d\u00f6nt\u00f6tte bele a tejes kancs\u00f3t a t\u00e1ny\u00e9rj\u00e1ba.<\/p>\n
Alisz nem akarta \u00fajra megs\u00e9rteni a mormot\u00e1t, az\u00e9rt teh\u00e1t nagyon \u00f3vatosan k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb: — Nem \u00e9rtem, mib\u0151l vont\u00e1k ki a szirupot.<\/p>\n
— A szirupos k\u00fatb\u00f3l, — v\u00e1laszolta a kalaposmester. — A vizes k\u00fatb\u00f3l a vizet, a szirupos k\u00fatb\u00f3l a szirupot. Eh, buta!<\/p>\n
— De hiszen a szirup is bel\u00fcl volt, a l\u00e1nyok is bel\u00fcl voltak, mind bent voltak a n\u0151v\u00e9rek k\u00fatj\u00e1ban, — mondta Alisz a mormot\u00e1nak, an\u00e9lk\u00fcl, hogy annak ut\u00f3lagos megjegyz\u00e9s\u00e9t figyelemre m\u00e9ltatta volna.<\/p>\n
— Bizony a n\u0151v\u00e9rek kuty\u00e1bban voltak, mint gondolod.<\/p>\n
Ez a v\u00e1lasz annyira zavarba hozta szeg\u00e9ny Aliszt, hogy egy ideig nem sz\u00f3lt bele a mormota el\u0151ad\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\n
— Kivonni tanultak, –folytatta a mormota, mik\u00f6zben \u00e1s\u00edtott \u00e9s a szem\u00e9t d\u00f6rzs\u00f6lte, mert ujra nagyon el\u00e1lmosodott. –A legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb dolgokat vont\u00e1k ki, mindent, ami csak H-val kezd\u0151dik.<\/p>\n
— M\u00e9rt \u00e9ppen H-val?\u00a0 — k\u00e9rdezte Alisz.<\/p>\n
— M\u00e9rt ne \u00e9ppen H-val?\u00a0 –mondta a husv\u00e9ti ny\u00fal.<\/p>\n
Alisz hallgatott.<\/p>\n
A mormota k\u00f6zben leh\u00fanyta a szem\u00e9t \u00e9s elszund\u00edtott. A kalaposmester belecs\u00edpett, erre \u00fajra fel\u00e9bredt, egyet vis\u00edtott, azt\u00e1n folytatta: –Mindent, ami H-val kezd\u0151dik. P\u00e9ld\u00e1ul: huszat, harmincat, hatot, hetet, havat. Vont\u00e1l m\u00e1r ki valaha havat<\/p>\n
— Nem hiszem, — v\u00e1laszolta Alisz zavartan.<\/p>\n
— Akkor fogd be a sz\u00e1dat! — sz\u00f3lt a kalaposmester.<\/p>\n
Ez a gorombas\u00e1g m\u00e1r t\u00f6bb volt a sokn\u00e1l. Alisz s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten \u00e1llt fel \u00e9s elment. A mormota t\u00fcst\u00e9nt m\u00e9ly \u00e1lomba mer\u00fclt \u00e9s a t\u00f6bbiek sem vettek t\u00e1voz\u00e1s\u00e1r\u00f3l tudom\u00e1st. Alisz egyszer-k\u00e9tszer h\u00e1tra n\u00e9zett, rem\u00e9nykedve, h\u00e1tha visszah\u00edvj\u00e1k. Amikor utolj\u00e1ra ford\u00falt meg, a husv\u00e9ti ny\u00fal \u00e9s a kalaposmester \u00e9ppen avval voltak elfoglalva, hogy a mormot\u00e1t bele gy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lt\u00e9k a te\u00e1skann\u00e1ba.<\/p>\n
— \u00c9n bizony t\u00f6bb\u00e9 nem megyek vissza! — gondolta Alisz, mik\u00f6zben ism\u00e9t az erd\u0151ben baktatott. — Ez volt \u00e9letem legbolondosabb uzsonn\u00e1ja!<\/p>\n
Alighogy ezt kimondta, \u00e9szrevette, hogy az egyik fat\u00f6rzs\u00f6n ajt\u00f3 van, amely a fa belsej\u00e9be vezet. — K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, — gondolta mag\u00e1ban, –b\u00e1r nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb, mint ak\u00e1rmi m\u00e1s, ami ma t\u00f6rt\u00e9nt velem. — Evvel benyitott.<\/p>\n
Egyszerre megint a hossz\u00fa folyos\u00f3 t\u00e1rult el\u00e9je a kis \u00fcvegasztalk\u00e1val. — No, ez egyszer okosabb leszek! — mondta, avval lekapta az aranykulcsot \u00e9s kinyitotta vele az ajt\u00f3t, amelyik a kertbe vezetett. Azut\u00e1n evett egy kicsit a gomb\u00e1b\u00f3l, mert m\u00e9g volt bel\u0151le egy kis darab a zseb\u00e9ben. Amikor k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy l\u00e1b magas volt, lement a sz\u0171k folyos\u00f3n, \u00e9s v\u00e9gre, v\u00e9gre bent volt a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kertben, a sz\u00e9les vir\u00e1g\u00e1gyak \u00e9s h\u0171s sz\u00f6k\u0151kutak k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A bolond-uzsonna A h\u00e1z el\u0151tt egy lombos fa \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban ter\u00edtett asztal \u00e1llt, a husv\u00e9ti ny\u00fal \u00e9s a kalaposmester \u00e9ppen te\u00e1ztak. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck egy mormota \u00fclt, aki m\u00e9lyen aludt. A m\u00e1sik kett\u0151 p\u00e1rn\u00e1nak haszn\u00e1lta, k\u00f6ny\u00f6k\u00fckkel r\u00e1t\u00e1maszkodtak \u00e9s a feje f\u00f6l\u00f6tt besz\u00e9lgettek egym\u00e1ssal.\u00a0 — Ez nagyon k\u00e9nyelmetlen lehet a mormot\u00e1nak, — gondolta Alisz, — de j\u00f3, hogy alszik, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"parent":73,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-398","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/398","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=398"}],"version-history":[{"count":15,"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/398\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":733,"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/398\/revisions\/733"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/73"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/ieas-szeged.hu\/downtherabbithole\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=398"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}